Alázat

A tánc elengedhetetlen része a alázat. Nem lehet semmit sem létrehozni nélküle. Ahhoz, hogy valakiből táncos váljék, mély alázattal kell bekopognia a sportág ajtaján. Ha ezt megfelelően végzi el, akkor kölcsönös lesz. Nagyon fontos annak a megértése, hogy a tánc nem csak egy szó, nem csak egy főnév, hanem egy érzelem, mely sportág formájában testesül meg. Elég komolyan hangozhat, elsőre, ennek ellenére lehet kicsit szabadabban is beszélni. Mintha kisdiák lennél az iskolapadban, Ő pedig a tanár néni. Tisztelettel kell bánni, beszélni Vele. Ha valami nemsikerül, nem a tanítót (azaz a táncot) kell hibáztatni és az is lehetséges, hogy nem is magadat. Nem kell mindig a hibást keresni. Az a táncos, akiből hiányzik az alázat, nem táncos, hiszen a szívébe rejtett sportágszerető zugban egy hatalmas űr tátong.